A szennyvízzel senki sem találkozik szívesen, így nem csoda, hogy minden korban igyekeztek szabadulni tőle, hol jobb, hol kevésbé megfelelő módszerekkel. A szennyvíz elvezetése egészen az ókorig nyúlig vissza.
Talán mindenki hallott már róla, sőt a szerencséseknek megadatott a lehetőség is, hogy személyesen megtekintsék a Nagy Kloákát vagy, ahogy sokan ismerik, a Cloaca Maxima elnevezésű szennyvízcsatornát, mely Róma legnagyobb szennyvíz elvezető csatornája volt az ókorban. Ennek a nagyszerű építménynek köszönhetően Róma nem süllyedt a szennyvízbe, hanem tökéletesen elvezették azt. A rómaiak kötőanyag nélkül, tufakőből hozták létre. A csatornát felülről dongaboltozat zárja. Annyira profin lett megépítve, hogy a beomlás szóba sem jöhetett. Egy szóval a szennyvízcsatorna is olyan profin lett megépítve, mint a Colosseum vagy a Capitoleum. Természetesen azért funkcionáltak olyan jól, mert karbantartották, tisztították. A középkor ennek pont ellentéte, így nem csoda, hogy sokan sötét középkor megnevezéssel élnek.
Szennyvízelvezetés szempontjából a középkor hatalmas visszalépés, hiszen egyáltalán nem is beszélhetünk a szennyvíz tudatos, rendszerezett elvezetéséről. Pontosabban valamiképp gondoskodtak a szennyvíz elvezetésről, azonban ez mindennek nevezhető, csak épp higiénikusnak nem. A középkorban ugyanis a házban lakónak kiáltással kellett figyelmeztetnie az utcán sétálókat, majd az utcára boríthatta a szennyvizet, ganét. Ennek tudatában érthető, hogy miért tomboltak pestis járványok. Ha a szennyvíz csatornákat szeretnénk újra látni, akkor egészen az újkorig kell mennünk. Természetesen a nagyvárosokban kezdték először kiépíteni a csatornarendszereket. Bécsben például 1740-re készült el a teljesen kiépített szennyvíz elvezető rendszer, Moszkvában valamivel később, az 1800-as években kezdtek neki az építkezésnek.